A piac nyitva tartására vonatkozó rendelkezések

A piac nyitvatartási ideje:

Vasárnap és ünnepnapokon a piac ZÁRVA tart!

Pénztári órák

hétköznapokon          :           6:00 - 11:00

Számlaadás pénztári órák alatt!

A kereskedőkre vonatkozó rendelkezések

Vásáron és piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre, az értékesített termékre, az értékesítő helyre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak megfelelően termék- értékesítés, továbbá vendéglátó-ipari , kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben végezhető kereskedelmi szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható.
A vásár és piac területén létesített üzlet működésére, valamint az üzletben folytatott kereskedelmi tevékenységre külön jogszabály rendelkezései az irányadók.
Vásáron és piacon meghatározott tevékenységet valamely EGT-államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, mezőgazdasági őstermelő, kistermelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész, kézműves és fotóművész folytathat. Vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező magánszemély üzletszerű kereskedelmi tevékenységet nem végezhet, továbbá eladás céljára beszerzett árut nem értékesíthet.

Vásáron és piacon a következő termékek kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben forgalmazhatók:Veszélyesnek minősülő anyagok és készítmények

• A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályiról szóló 2003. évi CXXVII. Törvény (a továbbiakban Jöt) szerint meghatározott jövedéki termék
• számítógépes játékszoftver,
• videojáték-gép,
• gyermekjáték,
• gyermekjáték, játékszer, adathordozó eszközök,
• állatgyógyászati termék
• növényvédő szer
• nemesfém és az abból készült ékszer, tárgy, drágakő,
• látásjavító szemüveg, kontaktlencse, kozmetikai termék, szexuális termék
• barlangi képződmény, szakmai tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány
• gázüzemű készülék és alkatrészei, valamint elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék (berendezés, gép, készülék, eszköz) és ezek elektromos árammal kapcsolatba hozható alkatrészei (villamos csatlakozások és áramvezető részek)
• fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, pirotechnikai termék, gázspray
• „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag
• külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, étrend-kiegészítők, különleges táplálkozási célú élelmiszerek
• Gyűjtött, szabadban szedett gomba a nagybani piacon nem hozható forgalomba.

Az egyéb termékekkel történő kereskedelem során meg kell tartani az elárusító helyre, az árusítást végző személyre és az árusított termékre vonatkozó kereskedelmi, közegészségügyi, állat- és növény-egészségügyi, fogyasztóvédelmi, valamint köztisztasági előírásokat.
A vásáron, piacon kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő köteles az értékesítés helyén, a vásárlók számára jól láthatóan és olvashatóan feltüntetni a nevét, címét, illetve székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik.

Mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy kizárólag:

• saját gazdaságában előállított zöldséget, gyümölcsöt, virágot
• a saját gazdaságában előállított mezőgazdasági termékből származó, nem hőkezelt, savanyított terméket
• mézet (lépes mézet)
• tojást 

árulhat, az élelmiszerek előállítására és forgalmazására vonatkozó külön jogszabály szerint.

Az 1994. évi XLV. törvény. a Hdt. 24.§ értelmében a hadirokkant és özvegye a piacon helypénz megfizetése nélkül árusíthatja saját kisipari és mezőgazdasági termékeit, illetve terményeit.
Őstermelők és kistermelők kötelesek maguknál tartani érvényes őstermelői, kistermelői igazolványukat, a permetezési naplót. Rendelkezniük kell felvásárlói jeggyel, számla, vagy nyugtaadási kötelezettségük teljesítéséhez szükséges kellékekkel.
A kereskedők felszólításra kötelesek személyazonosságukat a belépés során igazolni, áruikat kívánságra bemutatni.
Az árusító hely bérletére vonatkozó jogosítvány nem ruházható át, amennyiben az árusításban a bérlő vagy a kereskedő mellett egyéb személyek is közre működnek a kereskedő köteles azokat a piac üzembentartójánál regisztráltatni.
Az üzemeltető köteles a vásáron, piacon kereskedelmi tevékenységet végzőkről, bérlőkről naprakész, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek megfelelő nyilvántartást vezetni, és azt a piac területén ellenőrzést végző hatóság felhívására, a hatóság számára bemutatni, illetve hozzáférhetővé tenni.
A kereskedők kötelesek a bérleti szerződés megkötésekor, illetve a helypénz megfizetésekor a jelen rendtartást megismerni, a piaci rendtartást a kifüggesztett hirdetménytáblán elolvasni.

A bérleti szerződés megkötése illetve a helypénz megfizetését követően a kereskedő a rendtartásban foglalt ismeretének a hiányára nem hivatkozhat.

A piac ellenőrzésére jogosultak: a területileg illetékes jegyző, fogyasztóvédelmi hatóság, APEH, vámhatóság, munkabiztonsági, munkaügyi felügyelőség, ÁNTSZ, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal ( a továbbiakban: MgSZH ), környezetvédelmi hatóság.
A piac üzembetartója jogosult a kereskedőt a jogviszony kezdetekor, illetve az árusítás folyamán folyamatosan maga, vagy a megbízottjai útján ellenőrizni arra vonatkozóan, hogy a kereskedő a rendtartásban foglaltakat maradéktalanul betartja-e. Az ellenőrzési tevékenység kiterjed a jogszabályokban foglalt feltételek betartására, valamint a piac területén történő tiltott tevékenység folytatására, vagy tiltott termék értékesítésére. Ezt meghaladóan a termék értékesítéséhez szükséges engedélyek, hatósági jóváhagyások, szakhatósági hozzájárulások ellenőrzésére és a kereskedő ilyen irányú minőségének a megállapítására. Engedély nélküli kereskedelmi tevékenység folytatása esetén a piac fenntartó jogosult a kereskedőt legfeljebb 3 hónapra a piacról kitiltani, az árusítást felfüggeszteni. A piac fenntartója a jövedéki terméket szabálytalanul értékesítő árus kitiltásáról a Vámhivatalt is értesíti.

Reklamáció: A vásárló panaszát írásban vagy szóban közölheti az üzemeltetővel, illetve a kereskedővel. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni és szükség szerint orvosolni kell. Az írásban benyújtott panaszokat az üzemeltető köteles megvizsgálni és az intézkedésről valamint annak indokairól a vásárlót a panasz kézhezvételétől, illetőleg beérkezésétől számított 30 napon belül, postai úton vagy elektronikusan tájékoztatni. Amennyiben a vevő nem ért egyet az abban foglaltakkal, úgy panaszával a jegyzőhöz illetőleg a MgSZH-hoz fordulhat.

A kereskedő köteles árusítási környezetét tisztán és rendben tartani, a tevékenységével összefüggésben képződött szemetet a kijelölt gyűjtőhelyre vinni, és általában mindent megtenni, ami a kulturált értékesítési tevékenységgel együtt jár. A képződött hulladék elszállításáról szerződés alapján a piacfenntartó gondoskodik.

A piac felügyelet és a biztonsági szolgálat jogosult (a kitiltás esetét ide nem értve) a piac rendjét megszegő kereskedőt illetve vásárlót pótdíj fizetésére kötelezni.

A kereskedő esetében a pótdíj mértéke tartós bérlet esetében az egy havi bérleti díj mértékéig, napi jegy esetében a napi díj háromszorosáig terjedő összeg, egyéb személyek esetében

1.000 -10.000 forintig terjedhet. A rendbírság kiszabásáról számlát, vagy nyugtát kell kiállítani.

A piac fenntartója által megállapított és közölt pótdíj mértékéig a piac fenntartóját a kereskedő árujára nézve törvényes zálogjog illeti meg.

A piac fenntartója jogosult a bérleti díjjal tartozó, illetve a helypénzt meg nem fizető kereskedő tevékenységét felfüggeszteni, kereskedelmi tevékenységének folytatását megakadályozni.

Belépési rend, kártyahasználat:

A Nagybani Piacon számítógépes beléptető rendszer üzemel. A belépés vonalkódos kártyák alkalmazásával történik. Kártyák típusai:

• tartós területbérlők bérletkártyái 
• alkalmazotti csatolt kártya 
• saját tulajdonú gépjárműre szállítói kártya 
• elárusítói napijegyek
• vásárlói belépőkártya
• szállítói kapujegy

Bérletkártyák váltása - területbérlet esetén - a bérleti szerződés megkötésével egy időben történik. A bérletkártyát a bérlő a bérleti díj fizetésekor a pénztárban veheti át.

A területbérlő kereskedők részére - alanyi jogon - egy darab belépőkártya jár, amelyet a lejárat időpontja előtt - ha a területbérletet a bérlő továbbra is fenn kívánja tartani - a kártya tulajdonosa köteles meghosszabbítani; érvényesíteni. A tartós területbérlők számára úgynevezett csatolt  „elárusító kártya" is kiadható, melynek használatára a bérlő alkalmazottja jogosult. Az elárusító kártya a bérlő, vagy alkalmazottja tulajdonában lévő gépjármű rendszámának feltüntetésével adható ki, annak átruházása TILOS! Az átruházott belépő kártya kártérítési kötelezettség terhe mellett bevonásra kerül. A megváltott állandó belépőkártya ára a mindenkori előállítási költséggel azonos. 

A kártyahasználat során bármilyen okból bekövetkezett változást (alkalmazott távozása, a kártya elvesztése, vagy megsemmisülése, gépjármű csere,…stb.) be kell jelenteni, hogy a piac-üzemeltető a jogosulatlan kártyahasználatot időben meg tudja akadályozni. Ennek elmulasztásából származó károkért a kártya kiváltója köteles jótállni.

Tartós területbérlők esetében a belépésnél a behajtás szerinti baloldali sávban elhelyezett sorompónál található résolvasóba behelyezett kártyával nyitható a sorompó. Érvényes kártya esetén a sorompó automatikusan nyílik, érvénytelen kártya esetében a belépés csak napijegy megváltása után engedélyezett. Ebben az esetben a bérletkártya az érvénytelenséget kiváltó ok megszüntetéséig bevonásra kerül. Az ebből eredő károkért az üzemeltető felelőséget nem vállal!

• Napijegyes elárusítók, és vásárlók részére a behajtás szerinti jobb oldali sáv van fenntartva.
• A piacra történő belépés a beléptetési rendszerkezelőnél megváltott elárusítói illetve vásárlói belépőkártyával lehetséges.
• Kereskedő napidíjas belépéssel árusítást nem folytathat!
• Kilépést a kártya birtokosa maga végzi az automatikus kiléptető rendszer kezelésével. 
• A kiléptetést külön információs tábla segíti, melynek előírásait be kell tartani! 
• Az előírások elmulasztásából származó kárért a károkozó anyagi felelőséggel tartozik. 
• A piac területére élő állat behozatala még kísérővel is SZIGORÚAN TILOS!
• Állati erővel vontatott jármű behajtása a piac területére TILOS!

Vásárlókra vonatkozó rendelkezések

A piacon bárki vásárolhat, feltéve, hogy ügyletkötési képességgel rendelkezik.

A „Vásárlói belépőkártya” csak egyszeri belépésre jogosít.

A kártya nyugtaként szolgál, mely alapján külön kérésre a Pénztár számlát állít ki. 

A piac fenntartója jogosult az ittas vagy egyébként botrányosan viselkedő személyek belépését a piac területére megtiltani. A piac megközelítése kizárólag az arra fenntartott kapukon keresztül lehetséges. A piacon tilos,  tiltott szerencse -játékot folytatni, pirotechnikai terméket használni!

A piac kulturált rendjének fenntartása, az általános higiéniai előírások betartása mindenki számára kötelező. Az általános előírásokat megszegők rendbírság megfizetésére kötelezhetők. A rendbírság fizetését megtagadók korlátozott időre a piacról kitilthatók.  

Gépjárművel való belépés esetén behajtási díj megfizetése kötelező.

Kivételt képez ez alól a hívásra kiérkező mentő-, tűzoltó- és rendőrségi jármű.

Az ellenőrzésre jogosult hatóságok (ANTSZ, MgSZH, vámhivatal, tűzvédelmi- és munkavédelmi hatóság) csak az ellenőrzések előre történő bejelentése esetén jogosultak díjtalan belépésre.

Tűzvédelmi szabályok

A tűzesetek elkerülése érdekében, szíveskedjenek a 26/2005. (V. 28.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló rendelet előírásait az alábbiak szerint betartani:

A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok

A létesítményeket csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési engedélyben meghatározott rendeltetésének megfelelően szabad használni.

A létesítményekben az anyagok előállítását, feldolgozását, használatát, tárolását csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabad téren, helyiségben, építményben szabad folytatni.

A veszélyességi övezetekből, helyiségekből, szabad terekről, a gépekről, a berendezésekről, az eszközökről, készülékekről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább a munkaidő végén el kell távolítani.

A munkahelyeken a tevékenység befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását és a felmerülő szabálytalanságokat meg kell szüntetni. Az ellenőrző feladatait a létesítmény használati szabályaira vonatkozó tűzvédelmi szabályzat tartalmazza.

Raktározás és tárolás

Egy helyiségben az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt vagy a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együttesen – amennyiben állami szabvány ettől eltérően nem rendelkezik – nem tárolhatók.

Az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot csak a GOMBSZ és az MSZ 6444, 8819, 9790, 9901, 9905, 9908, 9909, 9910, 9940, 9941, 9999, 10136, 10799, 15607, 15633, 15659, 16761, 16771 szabványok előírásai szerint vagy a tűzvédelmi hatóság által jóváhagyott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni.

Az öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelynek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos hőmérsékletét rendszeresen ellenőrizni kell, a káros felmelegedést meg kell akadályozni.

Az „A” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag csomagolóanyagát vagy edényét Fokozottan tűz és robbanásveszélyes, a „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag csomagolóanyagát vagy edényét Tűz és robbanásveszélyes, míg a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadék csomagoló anyagát vagy edényét Tűzveszélyes felirattal kell ellátni, amennyiben jogszabály vagy nemzeti szabvány ettől eltérően nem rendelkezik. A szabadban történt tárolási egységek és a kerítés között legalább 1 méter tűztávolságot kell megtartani.

A raktározás, tárolás területét az éghető hulladékoktól, a száraz növényzettől állandóan mentesen kell tartani. A pavilonok tetején nem szabad tárolni semmilyen anyagot, mert stabilitása nem tárolásra alkalmas.

Tüzelő-, fűtőberendezések

Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást.

Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő-és fűtőberendezést szabad használni.

A tüzelő-, fűtőberendezés felügyeletét csak a berendezés működését ismerő és arra, alkalmas személyre szabad bízni.

A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, illetve olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.

A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről.

A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen.

Villamos berendezés

A létesítmények villamos berendezéseit az MSZ 1600; MSZ 1610; MSZ 10900 és ME 123 szabványoknak megfelelően kell létesíteni, használni és felülvizsgálni.

A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen.

A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani.

A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni.

A villamos berendezéseket az alábbiakban felsoroltak szerint kell tűzvédelmi szempontból felülvizsgáltatni és a hiányosságokat meg kell szüntetni:


Az        „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren 3 évenként,

a          „C”        tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren 6 évenként,

a          „D”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren 9 évenként.

A villamos berendezések szabványszerű állapotának tűzvédelmi felülvizsgálatát az Állami Energetika és Energiabiztonsági Felügyeletnél szakvizsgát tett személy végezheti. A szakvizsga érvényességi ideje 10 évre szól.

Munkaterületek eseti tűzvédelmi szabályai

A különböző helyiségeket csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési) engedélyekben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni.

A helyiségekben, munkaterületen csak az ott folytatott tevékenységhez szükséges anyagokat és eszközöket szabad tárolni.

A helyiségből, munkaterületről, szabad térről, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről, stb. a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot, stb. folyamatosan, de legalább műszakonként el kell távolítani.

Tűzveszélyes folyadékot tároló edénynél, gépnél, berendezésnél, stb. a tűzveszélyes folyadék csepegését, elfolyását azonnal meg kell akadályozni.

Az esetlegesen szétfolyt folyadékot nem éghető anyaggal folyamatosan fel kell itatni és az erre a célra kijelölt helyen tárolni, illetve megsemmisíteni.

Az elektromos gépek használata során a villamos terhelésnek megfelelő csatlakozókat, csatlakozó és hosszabbító kábeleket kell használni a veszélyes felmelegedés elkerülése érdekében.

Munkavállalók tennivalói tűz esetén

Az a munkavállaló, aki a tüzet észleli azonnal köteles riasztást és tűzjelzést végrehajtani az alábbiak szerint:

A Tűzoltóság részére célszerű, ha a portaszolgálat jelzi a tüzet, hisz a kiérkező tűzoltó erőkkel is ő találkozik először. Abban az esetben, ha fontosabb feladat vár a személyre a menekítésnél, a tűzjelzést más személy is elvégezheti.

Az épületek áramtalanítását a kiürítés elvégzése után el kell végezni, ezt a helyszínen tartózkodó illetékes vezető utasítására az általa kijelölt személy hajtja végre. A tűzoltóság részére az áramtalanítási nyilatkozat aláírási jogát csak villanyszerelő végezheti.

A munkavállalók feladata az egyéb közös helyiségekben keletkezett tüzek oltásának megkezdése a rendelkezésre álló tűzoltó készülékekkel.

Azokon a helyeken, ahol személyek nem tartózkodnak, a munkavállalók feladata a tűz nagyobb kiterjedésének a megakadályozása, ennek érdekében gázrendszer kizárása, elektromos rendszerek áramtalanítása, fokozott tűzveszélyes anyagok veszélyeztetett helyről való kimentése, tűzoltás elkezdése.

Az anyagi javak mentése csak úgy történhet, hogy azzal párhuzamosan sérülés vagy emberélet ne kerüljön veszélybe. 

Közlekedésre vonatkozó rendelkezések

A piac egész területén a KRESZ előírásai érvényesek. Gépjárművel történő haladás esetében a maximálisan megengedhető sebesség 5 km/h. A közlekedési szabályok megsértése miatt keletkező károkért a piac üzemeltetője felelősséget nem vállal.

Parkolóra vonatkozó rendelkezések

A piac területén a kereskedők, vásárlók igényének kielégítése érdekében gépjárműparkoló található, amely a közlekedési szabályok betartásával térítési díj ellenében vehető igénybe.
A parkolási díj a területhasználati díj ellenértéke, a parkolás során a gépjárművekben bekövetkezett károkért a parkoló üzemeltetője felelősséget nem vállal. A parkolóban történő beállás során az ésszerű helykihasználás érdekében a gépjárművezető köteles a parkolóőr útmutatásának megfelelően eljárni.

Állati erővel vontatott jármű behajtása tilos!  Szigorúan tilos a piac területére élő állat behozatala még kísérővel is!